FATIMA 100 (1917 –2017)
Felkészülés a 100. évfordulóra
A jelenések története:
A Mária-jelenések
történetében az utolsó csaknem két évszázad
különösen
jelentôs. Véleményünk szerint 1830 -- a Csodás Érem
átadásának éve --
nyitánya az üdvtörténet egy rendkívül fontos
korszakának, amit
valóban joggal nevezhetünk Mária-korszaknak. Az európai forradalmak történetében Franciaországnak szomorúdicsôség jutott.
A francia föld forradalmai ugyanis a 18--19. században mind
vérengzés, mind egyházellenesség tekintetében kitűntek. Csodálatos, hogy
a nagy hagyománnyal rendelkezô francia Egyház virágai minden pusztítás
ellenére is gazdagon pompáztak tovább a 19. század folyamán. Ebben a
században élt pl. Vianney Szent János, ebben a században került
sor a Csodás Érem, La Salette és Lourdes jelenéseire, ebben a században
élt Lisieux-i Kis Szent Teréz stb. 1830. július 18-ról 19-re virradó éjszaka, mindössze nyolc nappal az újabb
forradalom kitörése elôtt Párizsban csodálatos esemény történt. Labouré
Katalin, a Rue du Bac 140. szám alatt álló vincés kolostor
növendékét a Szent Szűz találkozóra hívatta az intézet kápolnájába.
Néhány hónappal késôbb, november 27-én este fél hatkor pedig egy újabb
látomásban megkapta a Csodás Érem tervét, s azt a felszólítást,
hogy legyen hűséges terjesztôje a Csodás Éremnek. Labouré Szent Katalin 1806. május 2-án
született Fain-les-
Moutiers nevű
faluban. Szüleinek kilencedik gyermeke volt. 1815. október 9-én
meghalt a család szíve, az édesanya, 11 árvát hagyva maga után. A kis
Katalin a Szent Szűzben talált édesanyára.
Katalin 1830 elején követte nôvérét,
Lujzát a Szeretet LeányaiTársulatba.
Jelöltidejét Châtillon-sur-Seine-ben kezdte, de április 21-én már Párizsban
készült tovább Isten ügyének szolgálatára.
1830. július 18-án éjjel fél 12-kor egy
4-5 évesnek látszó, fehér ruhába öltözött
fiúcska költötte fel álmából. ,,Jöjj a kápolnába, a Szent Szűz vár
reád!'' -- szólt hozzá. Katalin a döbbenettôl szólni
sem tudott.
Gyorsan felöltözött, s a fiúcska kíséretében a kápolnába sietett. A jelenés két órán át tartott. A Szent
Szűz elmondta a reá váró tennivalókat:
,,Gyermekem, Isten egy feladatot bíz reád. Sokat kell majd szenvedned,
de szívesen kiállod, ha meggondolod, hogy ez az ô dicsôségére szolgál.
Fölismered, ami Istentôl jön, s nem lesz nyugtod, míg lelki
vezetôddel nem közölted. Sok ellentmondásban lesz részed, de ne félj, mert a
kegyelem veled lesz...'' A Szűzanya sok mindenrôl
beszélt
Katalinnak, de a Csodás Éremrôl ekkor még nem esett szó. Mária jelezte a
hamarosan kitörô forradalom pusztítását, de megígérte, hogy Szent Vince
társulatát meg fogja ôrizni.
Katalin hallgatott élményeirôl. Egyedül
gyóntatójával osztotta meg titkát. A
látnok -- külön parancsra -- csak 1841. augusztusában írta le a vele
megtörtént eseményeket. 1830. november 27-én világossá vált
Labouré Katalin küldetése. A jelzett nap
estéjén fél hatkor a Szent Szűz újabb látomásban mutatta meg a nôvérnek a
Csodás Érem tervét. Mária egy félig látszó földgömbön
állt, s két
kezében egy kisebb gömböt tartott, majd így szólt: ,,Íme ez a gömb, melyet
itt látsz, az egész világot jelenti... s minden embert
külön-külön.'' A Szűzanya ujjain gyűrűk, s azokban drágakövek voltak,
amelyekbôl több fénysugár áradt. ,,Ezek a sugarak a kegyelmek jelei, melyeket
Mária az emberek számára kiesdekel.'' -- hallja Katalin. A Szent
Szűz jobb kezétôl kezdôdôen arany felírás volt látható. A
felirat átívelt Mária feje fölött, és bal kezénél végzôdött. Az
írás így szólt: ,,Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj
érettünk, kik hozzád menekülünk!'' A jelenés asszonya kérte Katalint: ,,E
minta szerint egy érmet kell veretni, és azok, akik azt megáldása után
viselik, és áhítattal elmondják ezt a rövid fohászt, Isten anyjának
egészen különös oltalma alatt állnak.'' Ezt követôen megfordult a kép, s a látnok
az érem hátoldalát látta. Középen
nagy M betű és a kereszt kombinációja rajzolódott ki, alatta a két
szív. Az egyiket tövisfonat koszorúzta, a másikat tôr járta át. Az
egész kompozíciót pedig 12 csillag övezte. Néhány héttel késôbb,
decemberben a jelenés és a rá vonatkozó felszólítás megismétlôdött.
Utolsó látomásában a Szűzanya tudtára adta Katalinnak:,,Leányom, most
már nem jövök többé, csak imáidban hallod szavamat.'' Ezzel pedig
kezdetét vette a Csodás Érem világméretű hódítása. Az érem rajzolata valóságos mariológiai
tanítást hordoz. A Csodás Érem elsô oldalán
a Szent Szüzet látjuk, akinek kitárt kezeibôl a kegyelem fénye
sugárzik, a másik oldalon pedig elôször jelenik meg Jézus Szentséges
és Mária Szeplôtelen Szívének együttes ábrázolása, s ezzel egyértelmű
égi utalást kapunk a két szív közös lélekmentô
munkájára. A
Csodás Érem két oldalának ábrája óhatatlanul Grignion Szent Lajos-Mária
jövendölését idézi fel bennünk az Egyház Anyjának társmegváltói és
kegyelemközvetítôi szerepével kapcsolatban. Errôl azonban csak az
Egyház tanításának szellemében szabad beszélnünk.
,,...úgy kell
érteni, hogy semmit se vonjanak le Krisztusnak, az egyetlen
közvetítônek méltóságából és hatóerejébôl, és ahhoz semmit se adjanak hozzá''
(LG 62). Úgy tűnik, az 1830-ban kezdôdô
Mária-korszakra utal Grignion Szent
Lajos-Máriának egy másik jövendölése is: ,,Szűz Máriának az utolsó idôkben
mindinkább elôtérbe kell lépnie irgalmassággal, erôvel és kegyelemmel.''
(Grignion: A tökéletes Mária-tisztelet, 1944. 50/f.) Katalin gyóntatója, Jean-Marie Aladel atya
csak 1832-ben közölte az eseményeket
Párizs érsekével, Hyacinthe Louis de Quélennel. Azérsek az érem
elkészítésében jó lehetôséget látott a Szent Szűz tiszteletének
terjesztésére, s ezen megfontolásból a júniusban forgalomba került
érméket elsôként maga a fôpásztor adta tovább híveinek. De
Quélen érsek megbízásából Guillou atya 1834-ben megjelentette az
elsô hivatalos közleményt az éremrôl. Aladel atya pedig még ebben
az évben megírta, és százezres példányban kiadta az érem történetét,
amit az emberek hamarosan megvásároltak. A kiadványt öt év alatt hét
nyelvre fordították le. Párizs érseke idôközben megindította a
hivatalos vizsgálatot, s 1836. febr. 16-tól július 13- ig tizenkilenc
ülés foglalkozott a jelenésekkel, a Csodás Éremmel, ésa vele
kapcsolatos csodákkal, majd a bizottság hitelesnek nyilvánította az
eseményeket, és igaznak a Csodás Érem történetét. A vizsgálati
jegyzôkönyv 5. pontja ezt írja: ,,Az éremmel kiesdekelt és hitelesített
rendkívüli kegyelmek: gyógyulások és megtérések, ...csupa igazoló
érvek a tények megállapításához, hogy az úgynevezett
csodás érem
egyes-egyedül Istentôl eredhet.'' Katalin gyóntatója az éremmel kapcsolatos
tömeges
imameghallgatásokról,
megtérésekrôl és csodákról ezt mondja könyvében:,,Százezrek,
milliók vallják, hogy soha sem fordultak a csodás érmű Nagyasszonyhoz
hiába, midôn a lelkek megvilágosítása, megindítása, jóra- vagy
jobbravezetése forgott szóban.'' A feltűnô megtérések,
csodák és a
mérhetetlen kegyelem áldásai hetek alatt közismertté tették a Csodás
Érmet, s maga a nép nevezte el az érmet csodásnak. Az érem 1836 és 1839
között Franciaországon kívül elterjedt
Lengyelországban,
Kínában, Oroszországban, Észak-Amerikában és Abesszíniában
mintegy tízmillió példányban. XVI. Gergely pápa is tisztelte, és
állandóan szem elôtt tartotta. De Quélen érsek kérésére XVI. Gergely
advent második vasárnapjára ünnepet
engedélyezett a Szeplôtelen Fogantatás tiszteletére. 1839-ben pedig
kieszközölte a Szentszéktôl, hogy a Loretói litániába foglalják bele a következô
könyörgést is: ,,Eredeti bűn nélkül fogantatott Királyné,
könyörögj érettünk.'' A lánglelkű érsek a Notre-Dame templomban külön
trónust emelt a Csodás Érem bronzba öntött másának. Szent X. Piusz pápa 1909. július 8-án
jóváhagyta a Csodás Érem Társulatát és
működési szabályzatát. Ennek célja a Szűzanya tiszteletének és
a Csodás Éremnek terjesztése. Labouré Szent Katalin
alázatosságára
jellemzô, hogy élményeirôl élete során mindössze két emberrel beszélt:
gyóntatójával és rendi elöljárójával. A szent látnok 1876. december
31-én hunyt el. A Csodás Érem átadása a világnak
pedagógiai és lélektani szempontból is
páratlanul fontos. Az érem által a Boldogasszony nem csupán a világ
figyelmét hívta fel lélekmentô tevékenységére, de valamilyen
kezdôdô súlyos veszélyhelyzetre is figyelmeztetett. (Erre a jelenésben látott
földgömb, és az érem felirata utal egyértelműen:,,Ó, bűn nélkül
fogantatott Szűz Mária könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!) A
Csodás Érem elfogadása, hittel való viselése, a vonatkozó röpima
imádkozása, az éremmel kapcsolatos rendkívüli események
megismerése egyrészt igen széles körben rátereli az emberek
figyelmét a
Boldogságos Szűz lélekmentô tevékenységére, másrészt sok kegyelem forrását
jelenti azok számára, akik kitartó ragaszkodásról tesznek
tanúságot. A szent életű Katalin 1876. december 31-én
halt meg Párizsban. Hetven évet élt.
1933-ban boldoggá, 1947. július 27-én pedig szentté
avatták. Épen
maradt testét üvegkoporsó ôrzi a párizsi Csodás Érem Kápolnában.
A Csodás Érem viselése (lehetôleg nyakban
hordozva) és a fohászimádkozása ma is
kegyelmek forrása. Beszerzése tehát ajánlatos. Megjegyzés: A látnokok közül Labouré
Katalint, Soubirous
Bernadettet
(Lourdes), Faustyna Kowalska nôvért avatták szentté. 2000 májusában
boldoggá avatják a két, korán elhuny fatimai látnokot, Ferencet és
Jácintát. Az elhunyt látnokok közül Szt. Katalin, Szt.
Bernadett, és a
ragályos betegségben elhunyt Jácinta teste maradt épen. Figyelemre méltó, hogy a Csodás Érem
felirata már 1830-ban ,,bűn nélkül
fogantatottnak'' nevezi a Szent Szüzet, jóllehet a szeplôtelen fogantatás
dogmáját csak 24 évvel késôbb, 1854-ben hirdette ki IX. Piusz pápa.
Forrás: Antalóczi Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő (http://www.ppek.hu/k117.htm)
